
Mondjon is akármit a magyar zseni, nem Donald Trump az, akire Európának szüksége van a békéhez és a prosperitáshoz, hanem Joe Biden. Ezt – Orbánnal ellentétben, mint minden mást is – az egész demokratikus világ így látja, és ezért – megint csak Orbánnal szemben – a novemberi választásokon Biden győzelméért és nem Trumpért szorít. Alább az n-tv német hírportál elemzését olvashatják Biden eddigi politikai sikereiről és annak tragikus családi előzményeiről.
Ő idős, megviselt, belpolitikai nyomás alatt álló elnök. A világpolitikában azonban rendkívül magabiztosan és óvatosan jár el. Titkos diplomáciájának köszönhetően az Irán-Izrael konfliktus nem eszkalálódik tovább. Ezek gyökereit életrajzában lelhetjük fel.
Joe Bident öreges nagyapóként megmosolyogják. Donald Trump naponta aljas vádakkal támadja. Elnökként állandó belpolitikai támadásoknak van kitéve, népszerűségi mutatói alacsonyak. A világpolitikában azonban államférfiúi magabiztossággal és óvatossággal jár el, ami John F. Kennedyre emlékeztet.
Személyes és határozott erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült megakadályozni az Irán-Izrael konfliktus kiszélesedését. Fékezi Izrael miniszterelnökét, Benjamin Netanyahut, és óvatosságra inti Izraelt. Eközben meglepően hatékonyan fékezi a teheráni mullahokat, és új erőteret nyit meg a Közel-Kelet számára Szaúd-Arábia irányában.
Joe Biden kiegyensúlyozottan használja a katonai erőt és a diplomáciát. A Pentagon elemzői “mézesmadzag és korbács” stratégiáról beszélnek. Biden úgy döntött, hogy közvetlen katonai választ ad az iráni fenyegetésre, nemcsak fegyverekkel, technológiával és felderítéssel segít Izraelnek, hanem saját hadseregével is aktív szerepet vállal – például a huszi lázadókkal szembeni harcban és az Izraelre kilőtt rakéták lelövésében. A Fehér Ház közvetlen amerikai beavatkozással fenyegette meg Teheránt, és ez nyilvánvalóan nem maradt hatástalan. Állítólag diplomatikus csatornákon “megsemmisítő csapást” is kilátásba helyezett.
“Győztél, használd ki a győzelmet!” Biden demonstratívan hagyja, hogy Izrael győztesként jelenjen meg. Az iráni támadás elhárítása “hatalmas siker” volt. Izrael éppen most nyer szövetségeseket arab szomszédainál, akik hajlandónak látszanak a segítségére lenni. Biden határozottan azt tanácsolta Netanyahunak, hogy bölcsen tartózkodjon az iráni megtorlástól. “A győzelmet te nyerted el, vidd a győzelmet” – mondta az izraeli kormányfőnek.
Így Biden megakadályozta egy komoly háború kitörését. A Közel-Keleten a várt tűzvész – legalábbis egyelőre – elmaradt. Izrael és az Egyesült Államok meg akarja akadályozni Irán atombomba előállítására irányuló terveit. Biden egy második, kulisszák mögötti, kevésbé látványos sikert is elkönyvelhet.
Emberei hónapok óta dolgoznak egy nagyobb béketerven, amelyben Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek is részt vennének. A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és a megállapodásnak fontos szerepe lehet a gázai konfliktus befejezésében is, abban, hogy csökkentsék Irán befolyását a palesztinokra. Ez Izrael számára is nagyobb biztonságot jelenthetne.
A nagyhatalmi politikában otthonosan mozgó Biden a Kennedy által a kubai válság megoldására kidolgozott “mézesmadzag és korbács” stratégiát követi a geopolitikai konfliktusok kezelésében, így Kínával is. Kormánya ott is kitette az asztalra az USA különböző eszközeit, a gazdasági szankcióktól a dél-kínai-tengeri megerősített katonai jelenléten át egészen egy új Délkelet-ázsiai Anti-Kína szövetség kialakításáig bezárólag. Ugyanakkor Biden felveszi a párbeszéd fonalát Pekinggel a felújított telefonbeszélgetésekkel. Itt is úgy tűnik, hogy a Tajvan körül kialakult akut háborús veszély egyelőre enyhült.
Külpolitikailag az amerikai elnök azt bizonyítja, hogy nem öregesen és erőtlenül cselekszik. A Donald Trump által ráragasztott “Sleepy Joe” (Alvó Joe) gúnynév nem találó, mert Biden egyáltalán nem bizonyul álmatagnak, hanem inkább a nagyhatalmi politikában jól felkészültnek mutatkozik. Csakhogy ezt csendes integritással teszi.
Biden az orosz invázióra is határozottan reagált. Az Egyesült Államok óriási katonai segítséget nyújtott Kijevnek. Ez végül lehetővé tette Ukrajna számára a csodát, hogy megállítsa a világ legnagyobb harckocsikkal felvonuló hadseregét. Míg Németország hosszú ideig habozott, Biden fegyvereket, dollármilliárdokat és precíz műholdképeket küldött Kijevnek, annak ellenére, hogy a Donbasz 8500 kilométerre van Washingtontól, és Amerikában sokan inkább távolról néznék az ukrán történéseket.
Biden az első pillanattól kezdve aktívan fellépve összerántotta a nyugati államok közösségét egy anti-Oroszország szövetséget létrehozva. Ő vezényli az összehangolt diplomáciát és a szankciós politikát. Biden elnöksége alatt a NATO Finnországgal és Svédországgal bővült, és újra olyan egységet mutat, mint évtizedek óta soha.
Történelmi távlatból szemlélve Washington Bidennel rendszerszintű politikát folytat az agresszív despotizmusokkal szemben. Az elszigetelés a katonai erődemonstráció mellett bölcsen alkalmazza a puha hatalmi kényszert. Biden Európa szerencséje, mert meggyőző atlantista és multilateralista, európaian gondolkodik, és hisz az államok közötti szabályozott együttműködésben. Ezáltal az európai alapértékek garanciájává vált. Az Egyesült Államok és Joe Biden nélkül az ukrán háború valószínűleg az egész Európát kisiklatta volna.
A nagy válságok óvatos, de mégis erős és határozott átvészelésének képessége Joe Bidennél személyes élettapasztalatában gyökerezik. Bidennek már gyerekként meg kellett küzdenie a gúnyolódással munkanélküli szülők botladozó gyermekeként. Az iskolában “fogyatékos Joe”-nak csúfolták. Megtanulta magát megvédeni, harag és bosszúállás nélkül. 1972-ben egy teherautó belehajtott családja Chevrolet kombijába. Felesége, Neilia és egyéves kislánya, Naomi életét vesztette.
Bidennek fiatal özvegyként kellett a szenátusi esküt letennie. Élete darabokra hullott, öngyilkosságot fontolgatott. De kifejlesztett egy katasztrófa-túlélési stratégiát. Ágya mellé ceruzát és papírt tett, és minden napját egytől tíz pontig értékelte, hogy regisztrálja a kis előrelépéseket, amelyek reményt adtak neki. Megtanulta, hogy a nagy válságokra apró lépések politikájával kell válaszolni.
- februárban, a elnökválasztási kampány közben, egy szállodában agyvérzést kapott. Esélye az életben maradásra olyan kicsi volt, hogy a hívő katolikushoz már papot hívtak, aki fel is adta neki az utolsó kenetet. Egy gyors műtét azonban megmentette az életét, de hónapokig rehabilitációra szorult. Hét hónap után tudott újra járni. Többször is “második esélyt” adott magának – még politikai kontextusokban is.
2015-ben érte Bident az utolsó családi tragédia. Elvileg Barack Obama utódjaként akarta elindítani elnöki kampányát, de akkor súlyos beteg lett szeretett fia, Beau, aki mindössze 46 évesen agdaganatban szörnyű halált halt. Másik fia, Hunter, drog- és alkoholproblémákba süllyedt, és sorozatos botrányok szereplője lett.
Biden minden nehézséget megszenvedett, de méltósággal tette. Minden válságból levonta a tanulságot arra, hogyan lehet azokat legyőzni. Mindenesetre a politikai agresszió vagy arrogancia életének vérző sebei nyomán eltűnt személyiségéből. Ritka, majdnem régimódi alázat jellemzi. Ez az igazi oka, amiért konfliktusokban megőrzi a nyugalmát, és inkább türelmesen próbálja meg kihozni a legjobbat a legbonyolultabb helyzetekből is. x
Wolfram Weimer n-tv
