
A Bloomberg hírszolgálat értesülései szerint az amerikai adminisztráció azzal számol, hogy Irán vagy általa támogatott erők akár napokon belül megtámadhatják Izraelt. Washington szerint nem az a kérdés, hogy ez megtörténik-e, hanem csak az, hogy mikor.
Az iráni vezetés egyébként a szíriai iráni nagykövetség elleni izraeli légitámadás után már jelezte, hogy mindenképpen megtorlásra kerül sor Izraellel szemben. Nyugati hírszerzési források szerint ennek részeként terrorakciókra lehet számítani a világ bármely pontján lévő izraeli nagykövetségek ellen is.
Az Irán és Izrael közötti feszültség, továbbá annak reális veszélye, hogy a libanoni palesztin terrorszervezet, a Hezbollah is bekapcsolódik az Izrael elleni háborúba, arra világít rá, hogy a világ szinte valamennyi feszültségterhes gócpontján úgy érzik a felek, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában erővel elintézhetik a saját vitás ügyeiket. Ahogyan arra például Kína készül Tajvan annektálásával.
Külön figyelmet érdemel, hogy Oroszország az ukrajnai inváziójával együtt megpróbálja Románia határán Moldovát destabilizálni, amikor késznek mutatkozik „testvéri segítség” formájában a szeparatista Transznyisztria kérésére a Moldávia területén belül létező enklávéba bevonulni. Ez komoly problémát jelent a nyugat, a NATO számára, mely utóbbi arra törekszik, hogy ne keletkezzenek Ukrajna mellett újabb válsággócok Európában.
Sajnos a balkáni puskaporos hordóban mások is vannak, akik lehetőséget látnak az Egyesült Államok választási bénultsága idején saját kis „ügyeik” elintézésre. Úgy tűnik, hogy Szerbia is alkalmasnak tartja a pillanatot, hogy Koszovóban, az ott élő szerbek védelmére hivatkozva, katonai erővel változtassa meg a status quot.
Teljesen érthetetlen és életveszélyes, hogy a szerb nacionalista nyomuláshoz a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor is segédkezet nyújt, amivel újra az EU és a NATO álláspontjával és érdekével ellentétes oldalra áll. A magyar kormányfő a Moszkva támogatását élvező Alekszandar Vucsics szerb elnök mellett teszi le a garast, és kiáll a boszniai szerbek mellett is, akik akár erőszakkal is elszakadni készülnek Boszniától.
Ez utóbbi látványos megjelenési formája volt, hogy Orbán Viktor alig egy hete azt a magas kitüntetést vette át a boszniai szerbek vezetőjétől, Milorad Dodiktól, amelyet egy évvel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kapott. Orbán Putyinhoz hasonlóan teljes támogatásáról biztosította a boszniai szerbeket.
A magyar kormányfő arról szónokol, hogy Magyarországnak nem szabad Ukrajnát támogatnia, mert az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk, még akkor sem, ha az EU és a NATO, a saját szövetségeseink abban Ukrajna oldalán kötelezik el magukat.
Az orosz-ukrán háborúban képviselt álságos békepártiság nem akadályozza meg Orbánt, hogy kiálljon a szerb elnök és a boszniai szerbek nacionalista, szeparatista törekvései mellett, amivel egy balkáni háború részesévé teheti Magyarországot. Mégpedig nem a szövetségesei, az EU vagy a NATO, hanem nyíltan Oroszország oldalán. x
Zsebesi Zsolt
