Évtizedekkel a szocialista tervgazdálkodás és az Országos Anyag- és Árhivatal tündöklése után a NER nemzetgazdasági minisztere magához rendelte az ország legnagyobb vállalata, a MOL vezérét, hogy megtárgyalja vele a benzin árát és a kialakításánál kalkulált profitráta indokoltságát.
Prémium nemzeti nagytőkésünket, Hernádi Zsoltot a szőnyeg szélére állította az illiberális miniszter, amiért úgy tűnik, cége nem tartja be a vele kötött megállapodást arról, hogy a benzinárakat a környező országok árszínvonalának középmezőnyében kell tartani, mert Nagy Mártonnak ez a kedvenc szintje, továbbá egy alacsonyabb profitrátát is szívesebben látna a MOL árképzésében.
Üdvözöljük, hogy Magyarország előre megy, nem hátra, előre a szocializmus építésének rögös útján, ahol nem a profit, a befektetések gazdaságossága, az elérhető legnagyobb nyereség vágya kell vezérelje a vállalatok vezetőit, hanem az illetékes miniszter által jónak látott árak, és a velük járó mérsékelt profit, ahogyan az ilyesmit egykoron Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke oly sikeresen intézte.
Várjuk eme gyakorlat kiszélesítését. Reméljük, hamarosan Nagy Márton vendége lesz a nemzeti nagytőke alfahímje, a kormányfő vidéki barátja, Mészáros Lőrinc, hogy Nagy Márton miniszterrel górcső alá vessék az elektromos áramszámlákon szereplő hálózati díj nagyságát, amely messze a Kárpát-medence csúcsai fölé magasodik, és – állítólag – a holdról is látszik, hogy a benne rejlő profitráta bátran kisebb is lehetne.
A miniszterhez várják a MOL elnöki tisztét is betöltő és a Magyar Labdarúgó Szövetségben is sikeres Csányi Sándor OTP-vezért, akivel meg fogják beszélni a lakáshitelek törlesztőkamatjának időszerű karbantartását, lefelé nyomását, mert Nagy Márton szerint van még tartalék az OTP profitrátájában, tekintettel a bank tavalyi ezermilliárd fölötti nyereségére.
Üdvözöljük, hogy kormányunk többségi állami kézbe venni készül az eddig mocskos külföldi kapitalisták kezei között senyvedő Liszt Ferenc repülőteret ezermilliárdos állami befektetéssel, visszaállítva a korábbi, a Magyar Szocialista Munkáspárt által ideálisnak tartott állapotot, ahol a termelőeszközök a nép tulajdonában voltak. (Azt, hogy ki a nép, egy későbbi salátatörvényben eldugva fogják közzétenni.)
A szocializmus építésének útján tett mérföldes lépés lesz, hogy az egész magyar kultúrát egy ember, Demeter Szilárd Csaba irányítása alá helyezzük, pont úgy, mint ahogyan az annak idején is egy ember, Acél György alá tartozott. Ezután Demeter Szilárd fogja alkalmazni Acél György krédóját az úgynevezett három T rendszerét, a tilt, a tűr és a támogat elvét.
Aki Demeter Szilárdnak tetszik, az kap a pénztárcájába, aki nem, az a farába, viszont a harmadik T elé teszünk egy nem szócskát, mert mi már nem vagyunk internacionalisták, és nem tűrjük a nemzetidegen, a nyugatot majmoló, a magyar szívnek idegen ideákat.
Szóval: minden nagyon szép, minden nagyon jó, minden nagyon tetszik. Legalábbis kétmillió magyarnak a tízmillióból, ami nem rossz, sőt ez idáig a legjobb arány, pont elég ahhoz, hogy ezzel a támogatással kézben lehessen tartani Magyarországot. Hogy ez a társadalmi támogatás a jövőben, az illiberális szocializmus építése közben el ne kopjon, néhány problémát még meg kell oldania Orbán Viktornak.
Az egyik legfontosabb feladattá lépett elő az elmúlt hetekben, mindjárt Brüsszel lerohanása és elfoglalása után, hogy az egykori magyar igazságügyi miniszter volt férjének családi ügyeit és válásának körülményeit az iránta megnyilvánuló társadalmi érdeklődésre való tekintettel, a magyar emberek e téren fennálló jogos igényének kielégítése céljából, a média segítségével a lehető legmélyebbre ásva, a tények széles skáláját feldolgozva közszemlére tegyük.
Fontos cél, hogy a magyar társadalomban tudatosuljon: Magyarország szuverén ország, akinek nem mondja meg senki, hogy kit engedhet be az országba, kinek ki ellen indított háborúját támogassa, Orbán Viktor kormányfőnk mely ország vezetőjével ápoljon szoros baráti kapcsolatokat azoknak a szövetségi rendszereknek az ellenségei közül, akiknek országunk is a tagja.
Fontos elintézendő kérdés és valószínűleg nemzeti konzultáció tárgyává kell tenni, hogy megengedhetjük-e, a magyar emberek akarják-e, hogy egy olyan ember alapítson politikai pártot és induljon európai parlamenti választáson, aki ugyan hozzávágta a nadrágját a volt feleségéhez, de közben hagyta, hogy az megpofozza.
Ez a nyugati genderkedés, ami teljesen idegen a magyar nemzeti értékrendtől, a magyar emberek turáni karakterétől, felveti annak veszélyét is, hogy egy ilyen ember a dollárbaloldallal karöltve háborúba sodorja Magyarországot, és elvtelenül kiszolgáltatja a migrációnak, a Soros-bérenc brüsszeli bürokraták kényének-kedvének.
Orbán Viktornak a brüsszeli csata előtt szüksége van a Fideszhez hű magyar ember támogatására, ahhoz, hogy megvédhesse Mária munkaalapú, illiberális, keresztény országát attól, hogy bárki letéríthesse az útról, amire hazánkat Orbán Viktor állította.
Arról az útról, amin végigmenni készül Donald Trump leendő amerikai elnökkel, ha annak sikerül a börtön helyett beköltöznie a Fehér Házba, illetve Robert Fico szlovák kormányfővel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel karöltve, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi-csi Ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkárának baráti támogatásával. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 