Párkapcsolat kontra párt kapcsolat – Varga Judit és a lojalitás

Varga Judit mint jó csapatjátékos, mint lojális párttag döntött, és úgy találta „tisztességesnek”, hogy hű marad a csapathoz, a párthoz, a Fideszhez, azokhoz, akikhez tartozónak érzi magát. A családjával, a (volt) párjával szemben a pártját helyezi mindenek elé. Sajnos a saját gyerekei elé is, mert „csak a Fidesz.”

Ez az ő döntése, a magánügye. Viszont nem magánügye, hogy – megint a pártja és nem a családja érdekében – beleállt egy politikai lejárató kampányba a volt férje ellen, mert Magyar Péter veszélyt jelent a csapatra, a Fideszre, és ami azzal egyenlő, Orbán Viktorra, ezért Magyar Péter eltiporandó, lojális pártkatonák jól szervezett csapatjátékával megsemmisítendő.

Varga Judit csak azt teszi, amit a Fideszben – mint minden katonásan megszervezett csapatban – mint a maffiában is elvárnak: lojális a csapattal és annak vezetőjével a capo di i tutti capival, Orbán Viktorral. Pedig nem azt kellene tennie.

Varga Judit mint közszolga, vagyis miniszter nem Orbán Viktorra, még csak nem is a csapatra, a Fideszre esküdött fel, hanem a magyar nép szolgálatára. Ez azt jelenti, hogy a csapat, a maffia érdekével szemben a magyar társadalom érdekét kellett volna védelmeznie, főleg mint igazságügyi miniszternek.

Varga azonban a magyarok millióit árulta el, amikor idehaza és Brüsszelben a csapat lojális játékosaként ordenáré módon és folyamatosan hazudott, és a szeme láttára megvalósult bűncselekményekről hallgatott a csapat és a főnök, Orbán érdekében. Ezt azoknak mondom, akik szerint Magyar Péter vált volna árulóvá, amikor hátat fordított a Fidesznek és kitálal annak sötét belső ügyeiről.

Mert az igazi árulók a Fidesz soraiban vannak. Ott ülnek most is a Fidesz vezetésében, önkormányzataiban, minisztériumaiban, a köztől lenyúlt intézményekben és szervezetekben, az állami tulajdonú cégek igazgató tanácsaiban, felügyelő bizottságaiban, a Fidesz-sportegyesületei élén, a kulturális intézmények vezetőségeiben, az operában, a zeneakadémián, a nemzeti színházban, ott mindenütt ahová Orbán ültette őket, hogy a csapathoz, a Fideszhez és mindenek előtt Orbánhoz lojálisan a végsőkig Orbánt és ne a magyar népet szolgálják.

A Fideszt és a benne jó pénzért a hazájukat is elárulni készeket elárulni nem bűn, hanem dicsőség. Tetszik is ez a széplelkű magyar értelmiségnek és az ellenzéki pártok vezetőinek vagy nem. Mert rájuk is az vonatkozik, ami Varga Juditra.

Az ellenzéki vezetők is mellébeszélnek, amikor a nép érdekeinek képviseltét hirdetik teli szájjal, és közben egy-egy kis csapat érdekében politizálnak. Mondjuk ki! Hazudnak, midőn a saját pártjukhoz lojálisak, más pártokkal és az ország érdekeivel szemben, mert ezzel nem az ország egészének, hanem a csapatnak, a pártérdeknek, saját személyes sikerüknek, rendelnek alá mindent.

A lojalitás, a jó csapatjáték önmagában nem érték. Sőt, bűn forrása lehet. Attól válik csak értékké, ha a lojalitás és a csapatjáték jó célt szolgál. Varga Juditnál nem ezt tapasztaljuk.

Zsebesi Zsolt