Az osztrák fővárosban túl sok a katolikus templom. Legalábbis az érsekség anyagi lehetőségeihez képest. Ami viszont a hívők számától függ, mely utóbbi drámaian csökken. A statisztika szerint 2022-ben 90 ezer osztrák polgár fordított hátat a katolikus egyháznak.
Ausztriában, ahol az egyház és az állam valóban szigorúan el van választva egymástól, a vallási közösségeket maguk a hívek tartják fenn. Egyházi adót fizetnek, ami a személyi jövedelemadó meghatározott százaléka, és az adóhivatal hajtja be, mely szolgáltatásért az egyházak díjat fizetnek.
A Nyugat-Európában tapasztalható elfordulás az egyházaktól, mindenekelőtt a katolikus egyháztól, az elmúlt években az egyház berkeiben nyilvánosságra került gyermekmolesztálási botrányok hatására általánosnak mondható. Ez a hullám érte el az osztrák fővárost is, amely a tervek szerint tízévente 5-10 templomát adja majd más egyházak használatába, vagy járul hozzá azok egyéb célú igénybevételéhez.
A bécsi főegyházközség mintegy 900 templomából már eddig is több tucat került ki a katolikus egyház felügyelete alól. Német példák szerint a templomok mint lakások, szupermarketek vagy akár mint szállodák is tovább szolgálhatnak.
A bécsi érsekség úgy látja, hogy mindaddig, amíg nem változik meg a katolikus egyházon belül a laikusok és az egyházi személyek közötti jogegyenlőség, amit – szerintük – az osztrák alkotmány is előír, aligha lesz megállítható az egyházelhagyás folyamata.
A probléma mára terítékre került a Vatikán falai közt is. A legutóbbi szinódus témája az egyház megújítása volt. Sok, a katolikus egyház megkövesedett dogmáit érintő konkrét javaslatról is szavaztak a küldöttek, és a tanácskozás első fordulóján szinte minden újítás kivívta a többség támogatását.
Természetesen az úgynevezett vezető templomok bezárása nem szerepel a tervek között. Így nem kell kapkodni a híres bécsi Stephansdom meglátogatásával, mert azt nem veszélyezteti a bécsi érsekség egyre szerényebb anyagi helyzete sem. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 