Orbán Viktor tegnap újságírók előtt fontosnak tartotta megerősíteni – szó szerint idézem: „De én a miniszterelnök vagyok, kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom.” Korábban megtudhattuk tőle hogy nőügyekkel sem foglalkozik, de üzleti ügyekkel sem. Pedig jobb volna az országnak, de egész Európának, ha Orbán tévésorozatokkal, nőügyekkel és – mondjuk – üzleti szinten szotyolaárulással foglalkozna a felcsúti arénában, és nem kormányzással.
Az utóbbi időben sokunknak feltűnt, hogy a kormányfőnknek úgy általában egyre gyakrabban fogalma sincs olyan dolgokról, ami az egész magyar közvéleményt foglalkoztatja. Így például a köztársasági elnök lemondásával kapcsolatban sem tudja, hogy kinek a biztatására adott kegyelmet Novák Katalin valakinek, akinek nem kellett volna. Az ezt firtató kérdést feltevőket rendre Novák Katalinhoz irányítja, mert arról sem tud – úgy látszik –, hogy ő már nincs a hivatalában.
Szegény kormányfőnk figyelmét az is elkerülte, hogy az általa kiválasztott új köztársasági elnök viszont már hivatalba lépett, és belépőként ordenáré marhaságokat lódított édesapja múltjáról, bár arról senki sem kérdezte. Pedig ő is mondhatta volna, hogy ő az Alkotmánybíróság elnöke, a kormányfő ezzel kapcsolatos igényeinek kielégítésével foglalkozik, nem pedig a Sulyok család legendáriumának ellenőrzésével.
Orbán nem tud semmit arról sem, hogy a magyar egészségügy a totális zűrzavar állapotában van, az oktatási rendszerünk a béka alsója alatt, a nemzetközi megítélésünket vizslatóknak keszonruhába kell öltözniük a saját biztonságuk érdekében, a gazdaság pedig recesszióban van, csak a kínai és egyéb távol-keleti akkumulátorokra kötve mutat csekély életjeleket, ami viszont kiveri a biztosítékot az akkumulátorgyárak környezetében lakóknál. Erről sem tud szegény kormányfőnk semmi, mert ő kormányzati ügyekkel foglalkozik.
Nemtudomka nem értesült arról sem, hogy egy uniós határozat értelmében egyetlen tagország sem gratulál Vlagyimir Putyin örökre megválasztott orosz elnöknek az elcsalt választási sikeréhez, már csak azért sem, mert nem szokás nemzetközi körözés alatt állónak jókívánságokat tolmácsolni, miközben az illető halomra gyilkolja a szomszédos ország lakosságát. Ezzel sem foglalkozott elég körültekintően, mert amikor kellett volna, nem volt rá érkezése, mivel pont a templomból jött ki, ahol kormányzati ügyekkel foglalkozott éppen.
Visszatérve az üzleti ügyekkel nem foglalkozáshoz: Orbán néhány napja látogatta meg a republikánus elnökjelölt Donald Trumpot, aki viszont foglalkozik üzleti ügyekkel. Vendéglátójánál személyesen győződhetett meg arról, milyen veszélyes is ez.
Orbán jó barátjának és a világ állítólagos megmentőjének most éppen a saját vagyonkáját kellene megmentenie, amire hétfőig van ideje, akkor ugyanis a bíróság kérheti ingatlanjai elárverezését, mivel a csalásért rá kiszabott ítélet nyomán közel félmilliárd dollárral tartozik az államnak, amelyet irányítani készül novembertől, de éppen nincs ennyi kápéja otthon.
A pontosan 458 millió dollár után – ha nem teljesít időben – naponta 110 ezer dollár kamatot kell fizetnie. Feltéve, de meg nem engedve, vajon „Nemtudomka” vagyona elérheti-e a Trumpét, ami 3-4 milliárd dollár lehet. Van-e Orbán Viktornak, ha csalásért mondjuk 180 milliárdos büntetést kapna egy magyar bíróságtól, elég pénze azt megfizetni? Vagy el kellene árverezni a családi vagyont, benne a hatvanpusztai birtokot a rajta épült Orbán-Towerrel, vagy be kellene áldozni a Mészáros Lőrincnél letétbe helyezett tartalékokat is?
Trump nincs könnyű helyzetben, mert sokat veszíthet. A választást nem biztos, mivel a híveit, mint Orbán esetében, ezek a dolgok nem érdeklik. Ahogyan Trump már az előző választási kampányában is bölcsen megjegyezte: „Nyugodtan lelőhetnék valakit a nyílt utcán, és azzal egyetlen választómat sem veszíteném el.”
Ez így lehet Orbán esetében is. Azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy sikeres volna egy olyan akció, amit Trump menye hirdetett meg a választási kampány támogatására. Nevezetesen, felhívást tett közzé, hogy hívei fejenként 5 dollárral támogassák Trump kampányát.
A régi mondás ugyanis nálunk még mindig érvényben lehet: „Életünket és vérünket, de zabot, azt nem.” Üzenték a magyar nemesek Mária Teréziának, amikor a támogatásukat kérte a birodalom megvédéséhez. Ilyet egészen biztosan nem fog mondani Orbánnak egy magyar nemzeti nagytőkés, ugyanis az ominózus mondat latinul hangzott el. Valahogy így: “Vitam et sanguinem sed avenam non”. Mészárs Lőrinc egy zseni, de azért ezt ne várja el tőle senki. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 