A német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője szerint Németországnak öt év alatt teljesen új légvédelmi rendszert kell kiépítenie, hogy megvédhesse magát az öt év múlva várható orosz agresszióval szemben.
Carsten Breuer, a hadsereg főfelügyelője szerint ennek nincs alternatívája, mivel ha nem is biztos, de egyáltalán nem kizárató, hogy Putyin öt év múlva nem fogja megtámadni a Német Szövetségi Köztársaságot.
Ahhoz, hogy a német védelmi erők képesek legyenek egy orosz támadás elhárítására, már most el kell kezdeni az ehhez szükséges országos méretű fejlesztéseket. A német parlament, a Bundestag már tavaly létrehozott egy rendkívüli pénzügyi alapot, mintegy 100 milliárd eurós értékben, amely alkalmas volna a kezdeti kiadások fedezésére – vélekedik Breuer.
A főfelügyelő szerint ezzel az összeggel és a német GDP 2 százalékára emelt védelmi kiadásokkal Németország a minimumot teljesíti a saját védelme és a NATO-tagsággal járó kötelezettségei teljesítéséhez.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött a társadalmi vita a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról, és előkészületek folynak a katonai ismeretek oktatásának tananyaggá emeléséről a német iskolákban.
Carsten Breuer, aki egy tv-műsorban fejtette ki nézeteit, károsnak nevezte az olyan megnyilvánulásokat, amelyek szerint ideje volna nem a háborúról beszélni, hanem helyette az orosz-ukrán konfliktus „befagyasztását” tűzni ki feladatul. A Bundeswehr felügyelője ezzel a kijelentésével neve említése nélkül a szociláldemokrata Rolf Mützenich nézetével helyezkedett szembe.
Mützenich a kormányzó koalíció legnagyobb pártja, az SDP frakcióvezetője, aki a napokban dobta be a közbeszédbe a „háború befagyasztására” vonatkozó javaslatát, amely széles elutasításban részesült az ellenzék, de saját pártja számos vezetője és a koalíciós pártok részéről is.
Breuer szerint egy ilyen megoldáshoz mindkét háborús fél beleegyezése kellene, amire ma semmilyen esély nincs. Továbbá a megoldás ellen szól, hogy a világtörténelemben nem volt olyan befagyasztott konfliktus, ami nem folytatódott volna.
A fentiek alapján jogos a kérdés, hogy vajon a magyar kormány megtesz-e mindent, hogy Magyarország katonailag felkészült legyen egy esetleges világméretű konfliktusra, ha annak kitöréséig legalább azt tudni fogjuk, hogy melyik oldalon is vagyunk elkötelezettek.
Ha azt nézzük, hogy a kormány éppen polgári repülőteret és vasúti kocsik gyártására alkalmas vállalatot kíván ezermilliárdokért vásárolni, akkor a kérdésre adott válasz inkább a nem.
Magyarországnak tisztában kell lennie azzal, hogy rajta nem az fog múlni, lesz-e világháború, bármilyen sokszor is ismételgeti a magyar kormányfő a békevágyát, hanem az, hogy milyen állapotban fogja az találni a magyar hadsereget, a védelmi ipart és a magyar gazdaság mellett magát a magyar társadalmat.
Hogy a háborúkat követő béketárgyaláson melyik oldalon fogunk ébredni, az könnyen már most eldőlhet. Reméljük, ez nem annak alapján dől majd el, amit ezen a téren a magyar kormányfő és túlmozgásos, ámde a legkisebb diplomáciai érzékkel sem rendelkező külügyminisztere eddig nemzetközi téren produkált. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 