A nyugati vezetők egymás sarkát taposva igyekeznek megnyugtatni Moszkvát, hogy nem terveznek közvetlen katonai beavatkozást Ukrajna oldalán. Olaf Scholz német kancellár a NATO és valamennyi tagország nevében kategorikusan kizárta, hogy az Észak-Atlanti Szerződés, de annak akárcsak egy tagországa is kész volna ilyesmire.
A nyilatkozatok lavináját Emmanuel Macron francea elnök hétfőn tett kijelentése indította el arról, hogy szerinte a nyugatnak számolnia kell azzal, hogy szükség esetén közvetlen katonai beavatkozással akadályozza meg Ukrajna területén, hogy Oroszország győztesen kerüljön ki az orosz-ukrán háborúból.
Moszkva ideges reakciója Macron kijelentésére, a Kreml hivatkozása arra, hogy ez komoly áldozatokat követelne a NATO tagországaitól és azok lakosságától, mivel Oroszország nem nézné tétlenül a nyugati beavatkozást, azt igazolja, hogy a francia elnök kijelentése érzékenyen érintette Putyint. Annak ellenére, hogy Moszkva tisztában van a nyugati egység hiányával a kérdésben.
Putyin a tegnapi napig – és a reakciók után továbrra is – abban a tudatban folytathatja Ukrajnában népirtó és birodalomépítő háborúját, hogy nem kell számolnia a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO vagy annak bármely tagországa részéről ellenállásra.
Macron bejelentése egy pillanatra azt a látszatot keltette, hogy a nyugat végre a tudatára ébredt annak, hogy az orosz-ukrán háborút nem lehet megúszni egyszerű fegyverszállításokkal, hogy a nyugat saját biztonsága, Oroszország féken tartása, és egy későbbi, a jelenleginél is kiterjedtebb és véresebbnek ígérkező közvetlen NATO-orosz konfrontáció elkerülése érdekében éppen most és éppen Ukrajnában kellene keménynek lenni.
Tovább folyik tehát a félrebeszélés, a doktrínákra hivatkozás, aminek a célja a háború vélt eszkalációjának elkerülése, a konfliktus befagyasztása orosz-ukrán háborúként, amibe a nyugat csak külső, segítőként avatkozik bele, de nem hajlandó annak tevékeny részesévé válni. Nagy árat fogunk ezért mindannyian fizetni. Berlinben, Londonban, Párizsban és Budapesten is.
A nyugati teszetoszaság, a német beszariság szabad jelzés Putyinnak, zöld lámpa arra, hogy Moszkva addig folytassa az ukrajnai háborúját, amíg azt meg nem nyeri. Ha jól értjük a német álláspontot és mindazok véleményét, akik ódzkodnak fegyvert fogni Ukrajnáért, meg kell várni, amíg Putyin megtámad egy NATO-tagországot, és majd akkor……..
Mivel nyilván nem a legnagyobbak egyikét, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát vagy Franciaországot, esetleg Németországot, hanem valamelyik balti államot fenyeget egy ilyen veszély, nem véletlen, hogy egyedül ezekből az országokból érkezett pozitív reakció Macron felvetésére. Onnan, ahol az orosz agresszió veszélye a leginkább reális.
A kérdés azonban az, hogy legyen is akármi lefektetve a NATO alapokmányában, ki hiszi azt el Moszkvában, de bárhol a világon, hogy azok, akik ma nem hajlandók katonai beavatkozásra Ukrajnáért, hosszú tömött sorban fognak bevonulni Litvániába vagy Lettországba, ha azokat lerohanták az oroszok.
A nyugat azt teszi, ami a legrosszabb. Bátortalanságával azt üzeni Moszkvának, hogy nem kész az erőszakos területnyerésére erőszakkal válaszolni, hogy szabad a gazda, és Putyin elmehet a falig. Addig a falig, amit egyelőre fel sem állítottunk az útjába, mert a NATO 5. cikkére hivatkozás csak füttyszó a sötétben.
Amikor az oroszok keleten és délen benyomultak Ukrajna területére, akkor kellett volna a nyugatnak csapatokat küldeni Kijevbe és Nyugat-Ukrajnába, ukrán kérésre és az ott élő lengyel, magyar, román és egyéb kisebbségek védelmére hivatkozva. Akkor ma Putyin már a tárgyalóasztalnál ülne.
Moszkva nem akar harmadik világháborút, nem képes azt nem hogy megnyerni, de ki se robbantani. A nagy orosz blöff, hogy eltörlik a nyugatot, már Ukrajnában lelepleződött. A világ második legerősebbnek tartott hadserege nem hogy a világ lerombolására és leigázására nem alkalmas, de arra sem képes, hogy a 40 millió lakosú szomszédját két év alatt térdre kényszerítse.
A mondás szerint: gyáva népnek nincs hazája. Amíg Európa félelmében szabad kezet ad Putyinnak, addig kell igazán félnie. Amint kezébe veszi a saját biztonságának a szavatolását, és bátorságot, eltökéltséget, egységet mutat, fegyvert ragad, az agresszor meg fogja gondolni magát.
Nem Putyintól kell várni a nemzetközi biztonsági rendszer helyreállítását. A nyugatnak kell olyan helyzetet teremtenie, amelyben senki nem képes a biztonságát és senki biztonságát veszélyeztetni. Ez ma konkrétan azt jelenti, hogy Oroszországot minden lehetséges módon meg kell állítani Ukrajnában. Akár közvetlen katonai beavatkozás árán is. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 