Egy kevesebb mint 10 millió lakosú ország leghasznosabb stratégiája mi lehetne más, mint hogy nem ért egyet semmiben egyetlen szövetségesével sem. Mindent, amit mindenki támogat az Európai Unióban, a NATO-ban, ami mellett kiáll az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Japán és a többi civilizált nyugati ország, azt mi kivétel nélkül ellenezzük.
Mi lehetne hosszú távon ennél sikeresebb stratégia? Hiszen Vlagyimir Putyin is azzal olyan nyerő, hogy az egész világot ellenségének tartja. Országa egymás után éri el a diplomáciai és hadi sikereket az egész világon, még ha az orosz külügyminiszternek körbe is kell repülnie a fél világot, hogy olyan országot találjon, ahol megtankolják a különgépét.
Érthető, hogy a magyar kormányfő első számú barátja az orosz elnök, aki ellen nemzetközi elfogató parancs van érvénybe, amelynek még csak nem is az az oka, hogy valamennyi politikai ellenfelét kivégeztette vagy száműzetésbe kergette, esetleg nem vigyázott rájuk eléggé a KGB, ezért véletlenül kiestek egy-egy magasabb épület ablakából.
Putyint csak azért körözik mint háborús bűnöst a fél világon, mert egy ócska kis speciális katonai akciót indított Ukrajnában, és gyilkolja annak lakosságát, arra hivatkozva, hogy azok nem is ukránok, hanem oroszok, vagyis – mint orosz elnöknek – joga van velük – mint otthon – azt tenni, amit csak akar. Ehhez a világnak semmi köze, az oroszok maguk határozzák meg, hogy hol vannak a határaik, kivel akarnak együtt élni és hogyan.
Szerencsére az ukrán háború viszont nem érinti Magyarországot – mondja Orbán -, mi mindenképpen kimaradunk belőle, ami nem mond ellent annak, hogy – ahogyan ugyancsak ő mondja – minket sokkal jobban érint, mint a nyugatot, mert szomszédai vagyunk, és Ukrajnában lakik 80 ezer magyar is.
Már csak az ott lakó magyarok miatt sem adunk katonai támogatást a megtámadott Ukrajnának, ilyesmit nem is engedünk át az országon, mert békét akarunk háború helyett, ami ugyan egyenlő az orosz győzelemmel, de kormányfőnk már a háború kitörésekor elmondta, hogy az oroszok fogják a háborút megnyerni, mert annyian vannak, mint az oroszok, vagyis többen, mint az ukránok. Ezért őket és nem Ukrajnát kell támogatni azzal, hogy tűzszünetet és béketárgyalást sürgetünk.
Orbán következetes, és ezért úgy véli, hogy viszont nem szabad háborúba keveredni a NATO-nak Oroszországgal, de az USA-nak sem, mert ugyan a nyugati országoknak sokkal több lakosa van, mint Oroszországnak, mégis le kell ülni tárgyalni Moszkvával, és meg kell kérdezni Putyin elvtársat, hol szeretné meghúzni országa határait, és mely szomszédjának milyen nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítését engedélyezi.
Itt nem szempont, hogy Európa a maga több mint 500 millió lakosával, az USA a maga több mint 330 millió polgárával és Japán a 125 milliójával, együtt – hogy csak a nagyobbakat említsem – kicsivel nagyobb humán erőforrással rendelkezik, mint Oroszország a maga 150 millió lakosával, akikből néhány százezret, mégpedig fiatal katonákat, Putyin már le is mészároltatott Ukrajnában.
Nyilván az is elkerülhette a magyar kormányfő figyelmét, hogy az említett országok gazdasági teljesítménye megközelítőleg a 25-szöröse az orosznak, vagyis amennyiben Montecuccolinak igaza van abban, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, akkor az oroszok nem állnak jól. Még akkor sem, ha van egy beépített emberük a NATO-ban, az EU-ban Orbán Viktor személyében, aki minden pénzt megér.
Egy szó, mint száz, pártunk és kormányunk nevében a magyar diplomaták (nem, nem a Csiki sörgyár igazgatója, nem ő) megvétózták az EU soros közös nyilatkozatát az orosz-ukrán háborúról, mert nem értünk egyet a szövegével. Ugyanis a 26 tagország túl erős álláspontot képvisel, szemben az egyetlen mérvadó Magyarország puha álláspontjával, amely tekintetbe veszi Vlagyimir Putyin orosz elnök közismerten érzékeny lelkivilágát. (Más források szerint mégsem vétózott Magyarország, de egyelőre ez sem bizos.)
Nincs miért csodálkozni azon, hogy Orbán Viktor azt is mondja: Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. Igaz, háborús vészhelyzet és a parlamenten kívüli rendeleti kormányzás van érvényben, szemben Európa többi, kevésbé biztonságos országával, ahol ilyen nincs. Utcai zavargások vannak, nem ritkán éppen Orbán új pártcsaládja, a barna színű nemzeti konzervatív újnácik és újfasiszták, de persze a mezőgazdaságot sújtó drága gázolaj ellen is, hogy a palesztinok melletti szolidáris demonstrációkról már ne is beszéljek.
Nálunk ilyenek nincsenek. Legfeljebb belebukik a köztársasági elnökünk és egy református püspök abba, hogy pedofil bűncselekményt elkendőzőnek ad kegyelmet, illetve kér kegyelmet, mert az nem számít, hogy korábban már egy terroristát is kegyelemben részesítettek, azt ugyanis a kormányfő is támogatta. Tömegtüntetés pedig csak ezért van nagy ritkán, mert a magyarok nem szeretik a pedofilokat, vagy mert alacsony a pedagógusok bére.
Ne keseredjen el senki, ha úgy érzi, hogy Magyarországot félkegyelműek irányítják, mert ez más országokkal is előfordul. Nem sorolom fel valamennyit, csak annyit említenék meg, hogy az ilyen országok kivétel nélkül a barátaink, stratégiai szövetségeseink. Vezetőik Orbán Viktor kedves barátai, vagyis ha előretörésük tendencia lesz, a világ az idióták kezére kerülne, az Magyarországot a legjobb pozícióban várja. Ha nem így lesz, akkor nem annyira. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 