
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin Alekszander Navalnij meggyilkolásával a középső ujját mutatta be a NATO-nak, a nyugati világnak. Azt demonstrálva, hogy Oroszország nem érdekelt az együttműködésben, a tárgyalásokban. Sem Ukrajna ügyében, sem Oroszország pozíciójáról egy nemzetközi biztonsági rendszerben.
Mindezt tete akkor, amikor Ukrajna biztonsági szerződést kötött Nagy-Britannia után Németországgal és Franciaországgal, amikor a Müncheni Biztonsági Konferencia kezdetét vette, amelynek első számú témájává lett Oroszország megállítása Ukrajnában, mert reális lehetőséggé vált, hogy Putyin megtámad egy NATO-tagországot.
Az orosz elnök tegnap egy szuperszonikus nukleáris bombázóba ülve demonstrált erőt. Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője néhány napja kijelentette: “A különleges katonai művelet Ukrajna elleni hadműveletként kezdődött”. Idővel ez a kollektív Nyugat elleni háború formáját öltötte.”
A német hadsereg, a Bundeswehr müncheni egyetemének professzora, Carlo-Antonio Masala a Funke médiacsoport lapjainak adott interjújában arra emlékeztette Olaf Scholz német kancellárt, hogy „a kormány köteles a német társadalmat tájékoztatni arról, hogy Németország az Orosz Föderáció hibrid hadviselésének célpontjává vált.”
Továbbá ki kell mondani, hogy „nem lehet irreális lehetőségként kezelni egy korlátozott orosz támadást egy NATO-tagország ellen”. Ennek tudatosítása a társadalomban az eddigi kormányzati kommunikációhoz képest egy másik dimenziót jelentene, mert nem elég, hogy a német védelmi miniszter, Boris Pistorius már kimondta: a német hadsereget „háborúra alkalmassá” kell tenni.
Masala fontosnak tartja, hogy a német társadalom számára minél hamarabb tudatosuljon, hogy „potenciális háborús veszélyhelyzetben élünk”. Mert: „amennyiben a társadalom ezt a felismerést nem teszi magáévá, akkor teljesen mindegy, mit tesz a Bundeswehr. Akkor Németország nem lesz képes egy a szövetségi rendszert ért támadás esetén a társadalmat megvédeni.”
Németország háborútól tart. A világ teljes erővel fegyverkezik, készül egy esetleges III. Világháborúra. Mindeközben a formailag a nyugati világhoz tartozó Magyarország két szék között a földre ülni készül. Bár az EU és a NATO tagja, azoktól független, sőt velük szembemenő politikát igyekszik megvalósítani, amikor Oroszország és Kína kegyeit keresi, nem áll be a nyugati nagyhatalmak, az EU és a NATO által meghirdetett stratégia mögé.
A magyar parlamenti ellenzéknek, minden felvilágosult, reálisan gondolkodó magyar politikai erőnek, társadalmi vagy érdekvédelmi szervezetnek azonnal kampányt kell indítani annak érdekében, hogy Magyarország a számára legelőnyösebb nyugati politikai orientáció szellemében a lehető legteljesebb mértékben eleget tegyen szövetségesi kötelezettségeinek.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a pedofil ügy mellett és minden egyéb belpolitikai témán túl a közvélemény számára érthetővé kell tenni, hogy Magyarországnak be kell szállnia Ukrajna katonai támogatásába, hogy szakítania kell orosz kötődésével az energetika és az atomenergia terén is. Azonnal fel kell függeszteni a paksi bővítést orosz részvétellel, és ki kell állni az Oroszország elleni gazdasági és egyéb szankciók mellett.
Amennyiben ezeket, a világ országait mindenekelőtt foglalkoztató kérdéseket a magyar ellenzék nem tematizálja, amennyiben ezekben a kérdésekben nem juttatja kifejezésre, hogy van az országban olyan politikai erő, amely nem ért egyet az orbáni diktatúra nyugatellenes, a NATO és az EU gyengítésére irányuló törekvéseivel, az egész magyar társadalom, nem csak a Fidesz és kormánya, a nyugat retorziójára számíthat, ami a végén egy újabb Trianonhoz fog vezetni. x
Zsebesi Zsolt
