Az Európa-szerte (nem létező) utcai harcos múltjával házaló magyar kormányfő nyilván táviratban fogja együttérzéséről biztosítani az orosz szabadságharcos Alekszander Navalnij özvegyét. Kormánya közleményben fogja elítélni az oroszországi politikai elnyomást, amelynek legújabb áldozata az ikonikus ellenzéki.
Most, hogy Putyin parancsára az orosz igazságszolgáltatás a halálba küldte az alig 47 éves orosz ellenzékit, a világsajtót elárasztották a Navalnijt méltató, és a putyini diktatúra szörnyűségeit taglaló írások, amelyek végkicsengése: meg kell állítani, éspedig még Ukrajnában, Putyint és háborús gépezetét, meg kell akadályozni, hogy véres eszméi tért nyerjenek Európában és a világon.
Egészen biztos, hogy számtalanszor kezet mosott már Orbán azóta, hogy utoljára is meleg kézszorítást váltott a nem egy, nem száz, de több százezer orosz fiatal haláláért felelős moszkvai diktátorral, volt KGB-tiszttel, aki – ha nem a volt NDK-ba, de az egykori Magyarországra küldik – már a múlt század végén beszervezte volna Orbán Viktort a KGB ügynöki hálózatába. Erre néhány évtizedet várnia kellett.
A jelenlegi magyar kurzusnak és vezetőjének, Orbán Viktornak nem okoz gondot „stratégiai partnerséget” hirdetni és tartani fenn az emberi jogokat, a demokráciát lábbal tipró, Ukrajna ellen véres háborút folytató orosz diktátorral, aki Sztálin rekordját megdöntve negyed százada Oroszország korlátlan ura, és valószínű a haláláig az is marad.
A civilizált világ számára Navalnij mártíromsága azt bizonyítja, hogy a legsötétebb elnyomás sem állhatja útját az eltökélt szabadságharcosoknak, akik készek akár az életük árán is kitartani az elveik és az általuk szentnek tartott humánus értékek mellett. A civilizált világ az Oroszországot foglyul ejtő kegyetlen diktatúrában tetten érheti, mi várna a világra, ha nem állnák útját a Putyinok törekvéseinek.
Orbán Viktor magyar kormányfő, akit a nemzetközi sajtó, de már felelős és hivatalban lévő nyugati politikusok is, Vlagyimir Putyin trójai falovának tartanak az EU-ban és a NATO-ban, nem hogy nem azokkal tart, akik Putyint megállítani szövetkeztek, de a szövetségeseit eláruló politikájával az orosz diktátor kezére játszik.
Orbán nem támogatja Ukrajna honvédő háborúját fegyverrel, ahol tud, akadályozza Kijev nemzetközi megsegítését, ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát tevőlegesen, fegyverrel és pénzzel is támogatókat háborúpártinak kiáltja ki. Magát békepártinak hazudja, mert szerinte ha a nyugat nem támogatná Ukrajnát, a háború azonnal véget érne. Ebben igaza is van, csak Ukrajna és a nyugati világ vereségével.
Természetesen Navalnij halála és az orosz elnöki posztért bejelentkező egyetlen potens ellenfelének mondvacsinált kizárása után minden bizonnyal ismét Putyin lesz az Orosz Föderáció elnöke. Ez nagyon fontos Orbán Viktor számára. Az egykori Szovjetunió örökébe lépett keleti birodalom lehet ugyanis az egyetlen mentsvára a magyar kormányfőnek, ha rendszerét végre megdönti a nép.
Orbán Kínán kívül csak Moszkvába szökhet a népharag elől. Ismerve azonban a kínai kommunista pragmatizmust, Felcsút nagy fia számára az egyetlen reális menekülési útvonal Moszkvába vezet. Talán rosszul értelmeztük Orbán múlt századi felhívását: „Oroszok, haza!” Mert nem fejezte be a mondatot: Megyek majd én is utánatok. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 