Menczer Tamás hülyét kérdez az amerikai nagykövettől

Hogyan lehetséges az, hogy tavaly, 2023-ban Oroszország vált Amerika legnagyobb uránbeszállítójává? Hogyan lehetséges ez? Kérdezi Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, válaszul az amerikai nagykövet, David Pressman állítására, hogy a magyar kormány nemzetközi ügyekhez való hozzáállása „képzeletbeli ellenségekre” és „elképzelt hungarofóbiára” épül, és a Kreml érdekeit szolgálja.

Most tekintsünk el attól, hogy az államtitkár válasza a nagykövetnek semmilyen módon nem cáfolja annak állításait. Attól is, hogy – minden nyilvánosan hozzáférhető adat szerint – Oroszország nem az első, hanem a második legnagyobb uránszállítója volt 2023-ban az Egyesült Államoknak.

A tények a következők: 2023 márciusa óta lapul egy törvénytervezet az Egyesült Államok képviselőházában arról, hogy meg kellene szüntetni az uránimportot Oroszországból, tekintettel a két ország viszonyára, az amerikai energiaszektor biztonságos működésére.

Ezzel egy időben lóg a levegőben egy orosz fenyegetés arról, hogy Moszkva leállítja az USA-ba irányuló uránkivitelét ugyancsak a két ország közötti feszültségre hivatkozva.

Az amerikai energetikai cégek e két jelzésre léptek, és minden korábbinál nagyobb tételben vásároltak tavaly orosz uránt, élve a jó lehetőséggel és árral, amíg a saját kormányuk és/vagy az orosz kormány le nem állítja az üzletet. Ezért a preventív intézkedéséért háromszorozódott meg egy év alatt az orosz urán behozatala az Egyesült Államokba, és érte el a korábbi 12 százalékos részesedés helyett a 30 százalék fölöttit.

Az orosz–amerikai uránbiznisz felszámolása már korábban terítékre került, és hivatalos amerikai kormánydokumentumok szerint 2028-ra az onnan származó import mennyiségét a nullával kellene egyenlővé tenni. Csakhogy: az Egyesült Államokban megtermelt elektromos áram 5 százalékát orosz uránból nyerik, az azonnali leállás jelentős áremelkedést okozna mind az áram, mind pedig az urán esetében.

A világ legnagyobb urántartalékaival rendelkező 10 ország

Az, hogy az amerikai uránimport megszűnik, egészen biztosra vehető, a tilalmát Washington vezeti be, vagy Oroszország lép korábban, az szinte mindegy. Egy amerikai szankció időpontjának megválasztása azonban nem közömbös, ha figyelembe vesszük, hogy az Európa atomerőműveiben felhasznált urán 20 százaléka orosz eredetű. Továbbá vannak az orosz urántól ennél is jobban függő országok, mint például Franciaország vagy éppen Magyarország. A kelet-európai 18 atomerőmű mindegyike 100 százalékig orosz uránnak működik.

A lekapcsolódás az orosz uránról azonban már Kelet-Európában is elkezdődött. Ukrajna teljes egészében levált az orosz uránról, Lengyelország szintén és amerikai kivitelezőre bízta első atomerőművének megépítését, ahogyan Bulgária sem tett másképp. Szlovákia pedig teljesen leállította az uránimportját Oroszországból.

Menczer Tamás jobban tenné – amennyiben képes rá –, ha élesen, határozottan cáfolná a nagykövet állítását a magyar külpolitikáról, nem pedig az amerikai uránimporttal huzakodna elő, aminek csak annyi köze van a magyar külpolitikához, amennyiben a nyugati orosz uránembargót a leginkább Magyarország szenvedné még.

Mégpedig pont annak az együgyű, elvtelen és rövidlátó magyar politikának a következtében, amely az orosz–ukrán háború, a nyugat és Oroszország több mint két éve tartó konfrontációja ellenére nem lazít Magyarország energiafüggőségén Oroszországgal, sőt orosz atomerőmű építésén erőlködik. Pont azért, mert – ahogy az amerikai nagykövet mondja és az egész nyugat állítja, és amit Menczer Tamás sem cáfol – a magyar külpolitika az ország szövetségesei helyett a Kreml érdekeit szolgálja. x

Zsebesi Zsolt