A leváltásra már évek óta túlérett Orbán Viktor-féle csapattal szemben álló oldalon, az ellenzék berkeiben, minden eddiginél nagyobb politikai és eszmei zűrzavar uralkodik. A pártok többségének vezetői csak abban értenek egyet, hogy előbb Gyurcsányt kell leváltani, és csak utána Orbánt.
Milyen demokratikus fordulat remélhető olyan ellenzéki pártoktól, akik bárkit ki akarnak- főleg a saját oldalukon – zárni a szavazók megnyeréséért folyó versenyből, akik nem a szavazókra bízzák, hanem maguk akarják eldönteni, ki versenyezzen az ellenzéki oldalon a voksokért.
Mindenki, aki Gyurcsányozik, csak azt igazolja, hogy nem a pluralizmus, a demokrácia igazi híve, hanem csak parlamenti székekért, az azzal járó pénzért és előnyökért lép a szorítóba. Az ellenzéki oldal maga is megerőszakolja a demokráciát, amikor egy antidemokratikus, mert ellenzéki választási összefogást kikényszerítő választási törvénynek rendeli alá a saját tevékenységét.
A Fidesz választási rendszere nem demokratikus, nem szabad, nem ad esélyegyenlőséget, alkalmatlan a választói vélemények sokszínűségének érvényre jutására, egyedül arra alkalmas, hogy birtokon belül tartsa a mindenkori kormányzó pártot, az állam pénzén folyó kormányzati kampány, az ellenzék törvényes ellehetetlenítése, a média kézben tartása segítségével.
A polgári demokráciának a lényege a többpártrendszer. Hogy a legkisebb társadalmi csoportnak és rétegnek is lehessen politikai képviselete a törvényhozásban. Ha úgy, hogy néhány nagy néppárton belül találja ezt meg, akkor úgy, ha kis pártok, pártocskák, néhány parlamenti képviselője útján, akkor úgy.
Ezek a legitim, demokratikus eszközei az érdekképviseletnek. Minden, a politikai versengők számának korlátozására irányuló törekvés a pluralista demokrácia megcsúfolása. Az volt, amikor a Fidesz magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazda Pártot és a Keresztény Demokrata Pártot. Ugyanez volna a másik oldalon, ha Donáth Anna, Ungár Péter vagy Márki-Zay mondaná meg, ki indulhat el egy választáson.
A Demokratikus Koalíciót és élén Gyurcsány Ferencet nem az ellenzék más pártjai vezetőinek kell legitimálniuk, nem más pártokra szavazók mondják meg, hogy indulhat-e a parlamenti választáson, hanem maga a DK dönt arról, ki legyen a vezetője, és a szavazók arról, milyen támogatást kap a pártelnök és maga a párt.
Az ellenzék egyes pártjainak a saját szavazóikat kell megszólítaniuk, a saját támogatói táborukat kell kiépíteniük, nem pedig elvitatniuk mások jogát ugyanehhez. Ha az egyes pártok önálló arculatának kialakítása, a saját programok meghirdetése, a pártok egyedül indulása a választásokon az ellenzék győzelmének akadálya, akkor azért a választási törvény a felelős, nem akármelyik induló párt, jelen esetben nem a DK.
Magyarországon nem egy kormány leváltása, egy politikai opciónak egy másikra cserélése a választás tétje, hanem egy diktatórikus, önkényuralmi rendszer felszámolása és demokratikusra cserélése. Ezt a jelenlegi jogrendszerben, illetve a jogállam hiányában békés eszközzel, vagyis választás útján nem lehet megvalósítani.
A magyar ellenzék jelenlegi és jövőbeli pártjainak, mozgalmainak más eszközöket kell igénybe venni, ha egy újabb rendszerváltást akarnak kierőszakolni. Ehhez természetesen a társadalom mainál nagyobb támogatására, bizalmára és cselekvő részvételére van szükség. Társadalmi és politikai eltökéltségre, mégpedig nem a választási fülkék egy négyzetméterén a függöny mögött.
A helyesen kitöltött szavazócédula bátor beejtése a választási urnába Magyarországon nem elég. A legszélesebb értelemben vett társadalmi összefogásra, politikai harcra, a hatalmat védők zsarolásától és erőszakától vissza nem riadó tömegekre támaszkodó forradalmárokra és nem szalonpolitikusok szájtépésére és cicaharcára van szükség. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 