Már Orbán is tudja, hogy zsákutcába manőverezte magát. Elkeseredetten keresi a kiutat, és Kína karjaiba készül vetni magát és országát.
Még nagyon sok kínai nagyberuházást fog Szijjártó bejelenteni idén. Lesznek még további távol-keleti vegyi üzemek, akkumulátorgyárak, jönnek a kínai bankok és a kínai egyetemprojekt sem került le a napirendről.
Orbánnak nagy árat kell fizetnie Pekingnek azért, hogy segítségével hatalmon maradhasson. Természetesen a keleti nyitás költségeit a magyar népre, és semmiképpen nem a magyar nemzeti nagytőkére fogja terhelni. A nyugat ezt is el fogja neki nézni. Egészen addig a pontig, amíg nem fogja súlyosan megsérteni a Magyarországon működő nyugati cégek üzleti érdekeit.
Addig is: nem számolnak már velünk. Nem építenek ránk. És nem erőlködnek már meggyőzni a magyar vezetést, hogy ne politizáljon Magyarország érdekével szemben. A nyugat úgy látja, hogy a magyar nép derékhada az orbáni kurzust támogatja, nekik az jó, az Orbán felkínálta módon akarnak élni, nem tudnak és nem is akarnak adaptálódni a nyugati demokráciákhoz.
Az ország összeszerelő üzemeknek és veszélyeshulladék-telepnek tökéletesen megfelel keletnek és nyugatnak egyaránt. Legyen akkor az! Magyarország lakossága mintha kómában volna, mindezt tétlenül nézi, és aki még egyáltalán gondolkodni tud az országban, az kizárólag kívülről jövő támogatásban reménykedik.
Csakhogy a bajok és a nehézségek sokasodnak a világon: klíma- és energiakrízis, migrációs válság, Kína agresszív nyomulása, háború van Európában, de facto a NATO és Oroszország között. Ezért lassan, de biztosan csúszunk lefelé a listán, amelyen a megoldandó feladatok közé kerültünk a nyugati vezetők számára. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 