Szijjártó háborúpárti lett

Az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov kitünteti Szijjártó Péter magyar külügyminisztert

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vitáján Strasbourgban a magyar külügyminiszter az 1956-os forradalomnak meg nem adott segítséget kérte számon azon a nyugaton, amit most a magát „békepártinak hazudó” magyar kormány „háborúpártiságnak” nevez az Ukrajnát támogató EU és NATO tagországok részéről.  

Szijjártó felhánytorgatta, hogy a nyugat 1956-ban csak ígérte a támogatást, de nem sietett a magyar forradalom segítségére, vagyis a jelenlegi magyar kormány terminológiája szerint „békepárti” volt, mert nem akart egy világháború veszélyével szembenézni, egy magyar-szovjet lokális konfliktust globálissá dagasztani.

Szijjártó azt kéri számon a nyugattól 1956 kapcsán, amit ma a nyugat megad Ukrajnának, amit viszont ugyanaz a Szijjártó kormánya nevében ma már háborúpártiságnak minősít. A magyaroknak megtagadott nyugati fegyveres támogatás kérdésében Szijjártó „háborúpárti” álláspontot foglal el, a mai Oroszország esetében, amely most Ukrajnát igyekszik leigázni, ahogyan 1956-ban a Szovjetunió Magyarországot, „békepárti” húrokat penget.

A magyar kormány és külügyminisztere évek óta összevissza handabandázik, magyar érdeknek feltüntetve az Oroszországtól való energetikai függést. Az orosz gáz és olaj vásárlása, a Moszkvával görcsösen fenntartott atomenergetikai együttműködés valójában nemhogy nem szolgálja Magyarország energetikai biztonságát, de egyenesen veszélyezteti azt.

Míg a nyugat egy év alatt szinte teljesen felszámolta függőségét Oroszországtól, Magyarország keveset tett ugyanezért, sőt demonstratívan fenntartja az orosz energiaszektortól való függőségét, dollármilliárdokkal támogatva ezzel az egész nyugat ellen fenekedő orosz hadigazdálkodást.

Sorozatos vétóival gyengíti az EU és a NATO fellépésének eredményességét Moszkvával szemben. Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondja, országa nem drukkol sem az oroszoknak, sem az ukránoknak, mert az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk, amivel Orbán nyíltan orosz érdeket szolgál.

Azt megszoktuk, hogy a magyar külügyminiszter összevissza hadovál külföldön, és védi kormánya védhetetlen politikáját az orosz-ukrán háború kapcsán. Az azonban eddig nála sem fordult elő, hogy egy és ugyanazon beszédében mondjon ellent saját magának. Ez most sikerült. Már a hajánál fogva előrángatott érvei is elfogytak, kilóg a lóláb: Magyarország tetteiben, de kormányzati retorikájában is nemhogy nem semleges, de Oroszország oldalán áll az orosz-ukrán háborúban. x

Zsebesi Zsolt