A magyar külpolitikai stratégia nagyon szilárd és drót egyszerű alapokon nyugszik. Megnézzük, mit tesz a fejlett, demokratikus világ, a legerősebb, leghatalmasabb nyugati országok, és mi annak ellenkezőjét.
A világ Kína ellen készül, a lehető legjobb pozícióban akar belépni egy nyugat-kínai konfrontációba. A magyar kormány ellentétes pozíciót foglalt el. Kínára tesz. Chipek és félvezetők gyártása helyett akkumulátorokra.
Magyarországon sorjáznak a távol-keleti, köztük kínai akkumulátorgyárak, Orbán Viktor és emberei Kínában látják az ország felemelkedésének zálogát, a külügyminiszterünk az egész fejlett világgal szembemenve kínai-nyugati együttműködést szorgalmaz konfrontáció helyett, miközben mindkét oldal gőzerővel készül az elkerülhetetlennek látszó összecsapásra.
Németországban a II. Világháború utáni legnagyobb külföldi beruházás indul mintegy 17 milliárd euró értékben, ami magyar forintokban ma éppen 6 ezer 360 milliárd forintnak felel meg. Természetesen chipgyár készül amerikai befektetésként a német államtól kapott 6,8 milliárd eurós támogatással, amit várhatóan 10 milliárd euróra fognak emelni.
A gigafejlesztés 10 ezer új munkahelyet jelent a világ jelenleg legfejlettebb technológiájának alkalmazására. Stratégiailag abból a célból, hogy csökkenjen a német ipar függősége – nem a kommunista Kínától közvetlenül, hanem Tajvantól, a Kína által szakadár kínai országrésznek tartott független, nyugati demokráciát üzemeltető országtól, amelynek chipjei nélkül nemcsak a német, de az egész nyugati gazdaság összeomlana.
A hatalmas fejlesztést nem gazdasági szempontból tartják a Rajna mentén kardinális jelentőségűnek, hanem nyíltan politikai megfontolásból, mert az egyik legalapvetőbb építőeleme annak a “politikai mestertervnek”, amellyel a német kormány, de mellette és vele együtt egész Nyugat-Európa, hozzátéve az Egyesült Államokat és Japánt is, biztosítani akarja a gazdasági mellett a politikai szuverenitását arra az esetre, ha Kína elfoglalná vagy blokád alá helyezné a chipvilág központját, Tajvant.
A Kínától elszakadt szigetország, azon belül is egy cég, a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company Limited) látja el gyakorlatilag az egész világot a legfejlettebb, 4 nanométeres chipekkel, de az ennél nagyobbak terén is monopolhelyzetben van, vagyis ha Tajvanon ma bármilyen okból csak egy órára leállnak a gyártószalagok, a fél világ iparában akadozni kezd a termelés. A helyzet jelenleg az, hogy a világ egy országtól, Tajvantól függ, melynek szuverenitása a növekvő kínai agresszivitás miatt komoly veszélyben van.
A helyzetet csak rontja, hogy ugyan már most sincs olyan iparág a világon, amelynek működéséhez vagy a termékeihez nem volna elengedhetetlen a chipek alkalmazása, ahol nem a félvezető ipar termékei volnának a működés középpontjában, de a helyzet 2030-ig még kényesebb lesz. Azt prognosztizálják, hogy addigra csak a gépkocsigyártás chipigénye meg fog háromszorozódni.
A szükségletek kielégítéséhez ma úgy tűnik, hogy sokáig nélkülözhetetlen lesz Tajvan. Annak ellenére, hogy Németországnál maradva az említett Acker melletti Eulenberg ipari parkban megvalósuló amerikai chipfejlesztésen kívül a németországi Brandenburgban egy ennél nagyobb projektet indít a berlini kormány, amelyhez az EU 43 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá.
Európa részesedése a hasonló, például Franciaországban és máshol megvalósuló beruházások hatására a világ chipgyártásában a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra emelkedik alig néhány év alatt, amihez Németországban további félvezető és chipgyártó kapacitásokkal járul hozzá. Drezdában és a Saar-vidéken eurómilliárdokért épülnek gyárak autóalkatrész beszállítók és amerikai befektetők részvételével.
A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy Európa függősége a tajvani chipektől nagyobb, mint volt az orosz-ukrán háború kitörése előtt az orosz olajtól és gáztól. Azzal az óriási különbséggel, hogy Tajvan esetleges kiesése esetén nincs az a világ pénze, amiért az olajhoz és a gázhoz hasonlóan bárhol a tajvani chipgyártást helyettesíteni lehetne. A koronavírus-pandémia idején előfordult chipszállítási nehézségek nyomán egyedül a német gazdaságot 40 milliárd eurós kár érte, ami az ország GDP-jének az 1-1,5 százalékát tette ki.
Az amerikai félvezető ipart összefogó szövetség (SIA) tanulmánya szerint a 10 nanométernél vékonyabb chipek esetében (ezek a legfejlettebb technológiát igénylő, a hadiiparban is nélkülözhetetlen chipek) a világ gyártókapacitásának 92 százaléka Tajvanon van. Egy szigeten, amelytől a kommunista Kína legközelebbi szárazföldi határa légvonalban alig 15 kilométerre húzódik.
Mindezek fényében nem véletlen, hogy az amerikai hadiflotta, megspékelve a nyugat-európai, köztük a II. Világháború óta első alkalommal német hadihajókkal, jelentős erőket vonultat fel Tajvan környékén, hogy a folyamatosan provokáló Pekingnek elvegye a kedvét a sziget lerohanásától, amit a kommunista Kína vezetői teljesen legitim lépésnek, Kína belügyének tartanak, és nyíltan terveznek is. Az USA évtizedek óta látja el Tajvant a legkorszerűbb védelmi rendszerekkel, fegyverekkel.
Tajvani parti védelmi vonal. Szemben a Kínai Népköztársaság épületei.
Természetesen az Egyesült Államok is a gázra lépett a chipversenyben. Az USA kormánya 53 milliárd dollárral támogatja a chipgyártás fejlesztését, külföldi cégek megtelepedését az országban. A tajvani TSMC már 2020-ban megkezdte az első külföldi gyára építését az arizonai Fönixben, ami 3 év múlva lesz kész.
De már indult a 2. amerikai üzemük beruházása is, ahol 3 nanométeres, a jelenlegi legnagyobb teljesítményű chipek készülnek majd, amivel a TSMC amerikai beruházásainak értéke eléri a 40 milliárd dollárt. Hasonló fejlesztést valósítanak meg a tajvaniak Japánban is.
Akár lerohanja Tajvant Kína, akár nem, akárhogyan jön ki Oroszország az orosz-ukrán háborúból, győztesként aligha, Magyarország politikai és gazdasági pozíciója már most óriási veszteséget könyvelhet el, és még nagyobbat fog, ha a nyugat helyett Kínára, Oroszországra építi a jövőjét.
A magyar kormány gőzerővel készíti elő az újabb Trianon vagy Mohács jelentőségű nemzeti katasztrófát. Mégpedig 3 milliónyi megvezetett magyar választó összehazudott szavazataikra építve. Míg a világ a mesterséges intelligencia veszélyeitől retteg, addig Magyarországnak a saját polgárai egy jelentős részének intelligenciájával vannak egyre súlyosabbá váló gondjai. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 