A magyar rendőr jogszerű, szakszerű, intézkedése arányos – legfeljebb halálos

A magyar rendőrség mindig jogszerűen jár el. Intézkedései szakszerűek. Az általa alkalmazott erőszak arányos. Legalábbis a rendőrség saját vizsgálata szerint.

Mindegy, hogy kiskorúakat fújnak le könnygázzal, vagy földön fetrengő, nem kommunikáló, a megbilincselésnek ellenálló embert szedálnak elektromos sokkolóval. Mindig minden rendben van, akkor is, ha – mint az utóbbi esetben – az intézkedés “közben”, természetesen nem következtében, az állampolgár meghal.

Konkrét esetünkben az első vizsgálat csak azt állapította meg – rapid sebességgel, és persze ez volt a lényeg – hogy a szerencsétlen, állítólag betörésen kapott és a civilek által a rendőrség megérkezéséig “visszatartott” személy nem a rendőri intézkedés miatt halt meg.

A boncolás később feltárta, hogy az elhunyt ”mérgező mennyiségű” kokaint fogyasztott dizájner drogokkal megfejelve, és „a kokain toxikus hatása kapcsán kialakult légzési és keringési elégtelenséget” neveztetett meg a halál okának.

Nem vagyok orvos, de egyet a jelentésből megértettem: kábítószer hatása alatt álló személy fetrengett a földön, nem tudtak vele kontaktust teremteni a rendőrök. Ezért problémájuk volt a megbilincselésével – értem ez alatt, hogy nem tette hátra a kezét, pedig kérték, hanem ellenkezett –, ezért az embert elektromos sokkolóval próbálták jobb belátásra bírni.

Véleményem szerint – ami nem mérvadó, de véleményem azért lehet – a rendőrök nem megfelelő eszközhöz nyúltak, mert abban biztos vagyok, hogy “mérgező mennyiségű kokain” jelenlététekor a szervezetben semmilyen orvosi protokoll nem az elektromos sokkoló alkalmazását írja elő.

Úgy gondolom, hogy a szerencsétlen embernek súlyos mérgezéses állapotában gyors és szakszerű orvosi ellátásra lett volna szüksége, nem sokkolóra. Lehet, hogy a mérgezésébe egyébként is belehalt volna, de ennek semmi köze a sokkoló használatához, mert a halálos mérgezésre nyilván nem is gondoltak a rendőrök.

Elgondolkodtató, hogy a rendőrség megérkezéséig a civilek vissza tudták tartani az állítólag betörésen kapott embert, vagyis nem erre kiképzett emberek úgy fogva tartottak valakit, hogy az a “mérgező mennyiségű kokain” ellenére sem halt bele a visszatartásba. A gondok akkor kezdődtek és csaptak át az érintett halálába, amikor megérkeztek az ilyen esetekre kiképzett szakemberek, a rendőrök.

Nem áll szándékomban ítélkezni senki fölött. Azt azonban határozottan sérelmezem, hogy az eddigi vizsgálatok tárgya – legalábbis a sajtóban hozzáférhető jelentések szerint – nem volt egy percig sem az, hogy van-e összefüggés a sokkoló használata és a súlyosan mérgezett állapotban lévő személy halála között, mert ez lenne a kardinális kérdés.

Akkor is, ha egyébként az intézekedés “jogszerű, szakszerű és arányos” volt, mert lehet, hogy ennek ellenére halálos.

Mert mindannyiunk, így – szerintem – a rendőrség érdeke is az lenne, hogy kiderítsék, vajon nem lehetséges-e, hogy az olyan esetekben, amikor nincs kontaktus az érintettel, nem lehet tudni, miért, de ki van fordulva magából, talán nem ajánlott elektromos sokkolót használni.

A férfi, aki most elhunyt, lehet, hogy sok kokaint fogyasztott, lehet, hogy nem szép dolgot követett el, hiszen betöréssel gyanúsítják, de egy biztos, arra nem szolgált rá, hogy esetleg nem a rendőri intézkedés közben, hanem annak következtében haljon meg.

Akármit is követett el, ha mérgezett állapotban volt, akkor nem sokkolót, hanem gyors orvosi segítséget kellett volna kapnia. Lehet, hogy ezt a rendőrök önhibájukon kívül nem tudták felmérni, felismerni ennek szükségességét, de éppen ezért, hatványozottan fontos és tanulságos, és a jövőben akár életeket mentő volna a halál és a sokkoló használata közötti esetleges okozati kapcsolat feltárása. x

Zsebesi Zsolt