A magyar külügyminiszter szerbiai tömeggyűlésen ostorozta az idegenszívű szerb és magyar ellenzéket, elismerésének adva hangot, amiért Szerbiának Alekszandar Vucsics személyében “nagyszerű elnöke van”, aki ellen számos tüntetés zajlott az elmúlt hetekben, de most az egész Szerbiából több száz buszon hozott tízezrekkel tömegrendezvényt tartottak mellette, amolyan “magyar békemenet” állt ki a Koszovóval szembeni konfrontatív politikáját támogatva.

A szerb elnök ezt megelőzően készenlétbe helyezte a szerb hadsereget, miután Koszovó északi részén, ahol mintegy 50 ezer szerb él, szerb tüntetők meg akarták akadályozni, hogy az áprilisi választásokon, amelyeket a szerbek bojkottáltak, megválasztott koszovói polgármesterek elfoglalják a hivatalukat, amihez a koszovói rendőrség támogatását vették igénybe.

A magyar külügyminiszternek semmi keresnivalója a szerb-koszovói konfliktusban. Nem szolgálja Magyarország érdekeit, hogy Szijjártó Péter a puskaporos hordóra állva a szerb elnök mellett korteskedik szerbül, és külföldi ügynököknek nevezi egy füst alatt a magyar és a szerb ellenzéket.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt figyelmeztette a feleket, hogy szembenállásuk, jelen esetben a koszovói rendőrség felesleges erődemonstrációja, de a szerb hadsereg mozgósítása is kedvezőtlenül befolyásolja az Európai Unióba tervezett belépésük esélyét, Washington és Koszovó, valamint Washington és Szerbia viszonyát.

A szerb-koszovói ellentét, a tény, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, mindkét ország számára megnehezíti a csatlakozást az EU-hoz. Magyarország látványos hangerővel támogatja Szerbia csatlakosázást az EU-hoz. Viszont ha igazán tenni akarna érte, akkor nem állna a szerb-koszovói konfrontációban egyik oldalra sem, és inkább a két nép megbékélése mellett tenné le a garast.

Szijjártó fellépése Szerbiában, szerbül elmondott beszéde olaj a tűzre, és azt a látszatot kelti, mintha Magyarország Szerbia pártján állna Koszovóval szemben. A magyar kormány egyébként folyamatosan aktív szerepet vállal a balkáni országokban lejátszódó belpolitikai folyamatok befolyásolásában.

Az Orbán-kormány Bosznia-Hercegovinában is a szerbeket támogatja elszakadási terveikben, de Szlovéniában is beavatkozott a választásokba, számos ottani sajtótermék felvásárlásával politikai bázist biztosított az általa favorizált irányzatnak, ami éles kritikát váltott ki a szlovén ellenzéki oldalon.

A magyar kormány Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is az EU álláspontjával nem egyező irányvonalat képvisel. Különösen szembetűnő ez Szerbia esetében, amely számára komoly nehézséget jelent az EU-ba vezető úton, hogy Magyarországhoz hasonlóan különleges kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelyeket nem hajlandó leépíteni az orosz-ukrán háború ellenére sem. x

Zsebesi Zsolt

Hozzászólás