Segítségkérő nyílt levélben fordult Angela Merkel német kancellárhoz a hongkongi tüntetések vezéralakja a 22 éves Joshua Wong. „Ön, aki az egykori NDK-ban nőtt fel közvetlenül megtapasztalhatta egy diktatórikus rendszer szörnyűségét – idézi a levél bevezetőjét a Bildzeitung.
Az aktivista ezután összehasonlítja az 1989-es NDK-beli tüntetéseket a jelenlegi hongkongi demonstrációkkal – majd így folytatja: „Azt kérjük Önöktől, hogy olyan eltökéltséget és egységet demonstráljanak egy autoriter rendszerrel szemben, mint amilyen a hidegháború befejezése előtt Németországot és Európát jellemezte, és jellemzi ma is.
Wong találkozót javasol a német kancellár és a tüntetők képviselői között. „Kérjük Önt, hogy segítsen!” Az aktivista felhívja a német politikus figyelmét az erőszak eszkalációjára Hongkonban. „Egy diktatórikus rezsim áll velünk szemben, amely semmilyen szabadságjogot nem tisztel, egyre bátrabban nyúl erőszakos eszközökhöz, ami egy új Tienanmen téri vérengzés rémét vetíti előre.” A levél írója eltanácsolja Németországot attól, hogy továbbra is „üzleteljen” Kínával.
A hongkongiak százezrei hetek óta azért tüntetnek, mert Kína fokozatosa felszámolni készül a terület különleges jogi státuszát, a kontinentális kínai rendszertől eltérő, a nyugati demokráciákra hajazó rendszerét. A gyakran erőszakba torkolló tömegtüntetések közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Hongkong Kína barát kormányzója olyan törvénymódosítást készített elő, ami lehetővé tette volna hongkongiak kiadását és kínai bíróságok elé állítását.
Aligha képzelhető el, hogy a német kormány nyíltan kiállna a hongkongi tüntetők mellett és esetleges szimpátianyilvánításon túl érdemi segítséget nyújtana számukra, mivel Németországot ezer gazdasági szál köti Kínához, amely egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. Peking egyébként is azonnal a belügyeibe való beavatkozásnak tekintene minden ilyen kísérletet.
A labda azonban fel van adva a nyugati világnak. Meddig hunyhat szemet a magát demokratikusnak nevező EU vagy Németország, Franciaország az olyan országok emberi jogokat súlyosan sértő gyakorlata fölött, mint például Kína, Törökország, Oroszország vagy éppen Szaúd-Arábia, ha ezen országokkal egyébként zsíros üzleteket kötnek.
Lassan tarthatatlanná válik, hogy az üzleti érdekek rendre felül írják a nyugati világ deklarált eltökéltségét az emberi jogok tiszteletben tartatására a világ minden részén. Mindezek fényében kell reálisan felmérni, mit várhat a magyar társadalom a magyar demokrácia védelmében Brüsszeltől.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 