Lavrov orosz külügyminiszter CCCP (a Szovjetunió orosz rövidítése) feliratú pólóban Alaszkában
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója eredménytelenül zárult. Valójában azonban teljes orosz sikert hozott. A máris „fekete pénteknek” nevezett eseményen az ukrajnai béke irányában nem történt egyetlen konkrét lépés sem. A várt esetleges tűzszünet vagy ennek elmaradása esetén beígért amerikai szankciók helyett Trump magáévá tette Putyin álláspontját, aki szerint tűzszünet helyett egy mindenre kiterjedő (értsd: a változatlan orosz követeléseknek megfelelő) békemegállapodás vezethet csak a fegyvernyugváshoz. A tárgyalást összegezve Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács helyettes elnöke már le is vonta a következtetést, miszerint: a megbeszélések eredményeként a békemegállapodást célzó tárgyalások ideje alatt a háború zavartalanul folytatódhat.
Az európai sajtó szerint Putyin meghívása Alaszkába visszavezette az orosz elnököt a nemzetközi politikai porondra. Az Alaszkában Putyin elé terített vörös szőnyegen (még ha az a Trump elé terítettnél keskenyebb is volt) macsó léptekkel közeledő, háborús bűnösként körözött diktátornak tapsikoló, majd a kezét melegen szorongató és a vállát veregető amerikai elnök inkább tűnt Putyin emberének, mint a nyugatot vezető nagyhatalom vezetőjének. Egy a nyugat ellen háborút folytató politikust, az Egyesült Államok évtizedes ellenségét Trump példátlan módon az USA elnökének mindenkori biztonságát megszemélyesítő különleges autóban maga mellé ültette, amit Putyin előtt csak egyszer Winston Churchill érdemelt ki még a múlt században.
Az amerikai elnök intellektuális törpeségét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a nagy jelentőségűnek beharangozott találkozóból állami színházat csinált, amikor az orosz elnököt F 22 Raptor harci gépek sorfala között fogadta, és az egymás mellett álló államfők feje fölött egy B 2 Spirit nukleáris fegyverek hordozására alkalmas lopakodó bombázó húzott el négy F 35 Lightning II vadászgép kíséretében. Ennél többre nem is futotta részéről, mert a tárgyaláson Putyin diktált, mintha Trump kezében semmi nem volna. Szóba sem kerültek az esetleges szankciók a fegyverszünet elmaradása esetén, továbbá Trump szó nélkül tudomásul vette, hogy nem lesz Putyin-Zelenszkij-Trump vagy csak orosz-ukrán csúcs a fegyverszünetről, mert ezt Putyin nem akarja.
A nyugati sajtó kommentárjai szerint a tárgyalás úgy festett, mintha Trump Putyin embere volna. A nemzetközi protokolltól teljesen eltérő módon a sajtótájékoztatót nem Trump, a házigazda, hanem Putyin nyitotta meg. Az alig tízperces eseményen Putyin hét percet beszélt, míg Trump három perc alatt végzett. A sajtónak egyikük sem mondott semmit magáról a tárgyalásról, kérdezni nem lehetett.
A tárgyalás a beharangozott hat-hét óra helyett kevesebb mint három óráig tartott (egyébként közismert, hogy Trump már három óráig sem tud egy témára koncentrálni). A semmitmondó nyilatkozatok ellenére az orosz elnök, aki előre elkészített szöveget olvasott fel a sajtónak, azért lehetőséget talált arra, hogy megismételje: Oroszország a saját maga által kitűzött célok eléréséig nem hagy fel a „speciális műveletnek” nevezett agresszióval Ukrajna ellen. Sokat mond az is, hogy elmaradt a közös ebéd és a delegációk plenáris megbeszélése. Ahogy a nyugati sajtó fogalmazott: Trump, mint egy „kivert kutya, behúzott farokkal távozott”. Igaz, egy moszkvai meghívással, amit nagy örömmel nyugtázott.
Sokkal több jót a béke és Európa biztonsága számára az európai országok egy csoportjának a tárgyalások után kiadott nyilatkozata sem ígér. Ez tartózkodik a történtek értékelésétől, sőt diplomatikusan méltatja a csúcs létrejöttét, anélkül hogy kitérne annak teljes eredménytelenségére. Helyette megismétli az európai álláspontot Ukrajna határainak sérthetetlenségéről, hogy erőszakkal nem lehet határokat módosítani, az ukrán honvédő háború támogatásáról, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról dönteni orosz-amerikai tárgyalásokon, amelyekről kizárják Ukrajna és Európa képviselőit. Ugyanakkor a keserű tényeket figyelmen kívül hagyva az európaiak nagy reményüket hangsúlyozzák a várható hétfői Zelenszkij-Trump megbeszélések kapcsán, és továbbra is bíznak egy ukrán-európai-amerikai-orosz csúcstalálkozó létrejöttében.
Politikai elemzők és katonai szakemberek a nyugati sajtónak úgy nyilatkoznak, hogy Európa rendkívül nehéz helyzetbe került, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetése de facto Oroszország oldalán áll. Putyin és Trump egy csapatot képez Európával szemben, miközben a kontinens ugyan rendkívüli erőket mozgósít, de messze nem áll készen arra, hogy katonailag egyedül szembe tudjon szállni Oroszországgal.
A szakértők eltérő véleménye szerint Európának ehhez még három vagy inkább tíz évre volna szüksége. Felvetik azt is, hogy jelenleg nem biztosított a feltétel nélküli amerikai elkötelezettség a NATO mellett sem, pedig az Észak-Atlanti Szerződés az USA nélkül gyakorlatilag nem ér semmit, és Washington esetleges végleges kihátrálása után szinte teljesen elveszítené jelentőségét, ami fatális következményekkel járna a nyíltan a volt Szovjetunió helyreállítását célul tűző és nyugati irányban Európában terjeszkedni kívánó orosz törekvések fényében. Hogy ez mennyire nem vicc, és Moszkva mennyire nem rejti véka alá célját, azt a maga módján az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov adta a világ tudtára, amikor a volt Szovjetunió nevének orosz rövidítésével (CCCP) a pólóján jelent meg Alaszkában.
A labda immár nem az orosz vagy az amerikai térfélen, hanem az európai nagyhatalmak oldalán pattog. Jelenleg Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország azok, akik késznek mutatkoznak annál többre, mintsem hogy újabb és újabb közleményekben kötelezzék el magukat Ukrajna megvédése és ezzel Európa biztonsága mellett. Már jelezték, hogy egy fegyverszüneti megállapodás esetén hajlandóak lennének annak betartatására azonnal bevonulni Ukrajnába. Nem véletlen tehát, hogy Putyin semmi áron nem akar fegyverszünetet, a nyugat pedig – egyelőre – még nem kész enélkül is aktív szerepet vállalni Ukrajna közvetlen fegyveres védelmében, ami – egyre nyílvánvalóbb – elkerülhetetlen, ha Európa komolyan veszi magát, az ígéretét, hogy nem hagyja Oroszországot győzni Ukrajna ellen.
A fentiek fényében a találkozó utáni nevetséges politikai megnyilvánulások között – mondhatni, szokás szerint – a magyar kormányfő nyilatkozata vitte el a pálmát. Igaz, a hozzá hasonlóan komoly nemzetközi szereplő szlovák kormányfő is versenybe szállt, amikor az EU-t eddigi politikája reviziójára szólította fel.
Orbán szerint a „történelmi találkozás után a világ biztonságosabb lett, mint volt előtte.” Ahhoz, hogy ezt az állítást értékelni tudjuk, elég besorolni a korábbi hasonló orbáni megnyilatkozások közé, mint például: Trump megválasztása után béke lesz, és ezért Magyarország már 2025-re „békeköltségvetést” készített, amely azzal számolt, hogy a magyar gazdaság a háború idei vége miatt repülőrajtot vesz.
Béke nincs, még csak a nyoma sem látszik, a magyar gazdaság pedig mélyrepülésben. Orbán a túlélésért küzd, mert egy éve a porondra lépett kihívója napról napra nagyobb nyomás alá helyezi, amit szemmel láthatóan nehezen visel. Az örök győztesnek hitt kormányfő a 2026-os választások elvesztésének lehetőségével szembesülve kapkod és csapkod.
Utóirat: Trumpnak lassan odahaza, a sajátjai körében is komoly nehézségei lehetnek. A republikánusok közül is egyre többen vannak, akiknek az Oroszországgal szembeni megalázó viselkedése szúrja a szemét, és nyíltan megfogalmazzák, hogy szereplése ezen a téren nem szolgálja az USA érdekeit.
Számuk növekedésére lehet számítani, mivel a pártot támogató szupergazdagok az adócsökkentéssel már megkapták, amiért Trumpot hatalomra segítették. Viszont egyre több jelét látják annak, hogy amit elnökként tesz, azzal a legkevésbé sem szolgálja az amerikai gazdaság és támogatói érdekeit. Várható, hogy az első körben Trumpot komoly nyomás alá helyezhetik a sajátjai is a szexuális ragadozó Jeffrey Epsteinnel fenntartott és vehemensen tagadott kapcsolata miatt. x
Zsebesi Zsolt
Orbán Viktor internetes hadosztálya szorgos munkája következtében a facebook rendre letiltja a cikkeimet. Ezért a következő írást sem tudom a facebook segíségével megosztani. Helyette ide másolom ezt a fontos infomációt, mert a fenti cikk néhány internetes csoportban már megosztásra került, elkerülve az erre hivatottak figyelmét. Amint lehet, normálisan is hozzáférhetővé teszem.
A német CDU közvetlen nyugati katonai beavatkozást javasol Ukrajna légterének védelmére
Roderich Kiesewetter, a Német Szociáldemokrata Párttal koalícióban kormányzó CDU (Kereszténydemokrata Unió) parlamenti frakciójának külpolitikával foglalkozó tagja, a német hadsereg, a Bundeswehr nyugalmazott dandártábornoka a német n-tv.de hírtelevíziónak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta és az ENSZ alapokmányával, valamint a nemzetközi joggal összhangban lévőnek nevezte, hogy a nyugati hatalmak Ukrajna területén kívülről biztosítanák Ukrajna légvédelmét.
A politikus a Trump-Putyin találkozót az orosz fél sikerének könyvelte el, és arra emlékeztetett, hogy Trump két célkitűzéséből, a fegyverszünet eléréséből, és ennek hiányában az oroszellenes szankciók fokozásából semmi sem valósult meg. Helyette az orosz elnök lába elé görgetett vörös szőnyeggel Trump legitimálta Putyint, akit a nemzetközi bíróság háborús bűnökért köröz.
Kiesewetter kijelentette: Európának, a “hajlandók koalíciója” fellépésével, vagyis – mint egészen konkrétan megfogalmazta – Magyarország és Szlovákia nélkül kell fellépnie az orosz hegemón törekvések ellen. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Lengyelország és a skandináv, valamint a balti államok közösen képesek az Egyesült Államok nélkül is hatékony támogatást nyújtani Ukrajna védelméhez. Szerinte ebbe belefér – anélkül hogy jogilag ezek az országok háborús féllé válnának – az is, hogy Ukrajna területén kívülről, tehát oda nem bevonulva biztosítsák Ukrajna légvédelmét.
Kilátásba helyezte az eddig vitatott és a német kormány által nem jóváhagyott német haditechnika, mindenekelőtt a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták ukrajnai bevetését az ukrán katonák megfelelő kiképzése után, továbbá jelezte, hogy a nyugati államokban lefoglalt orosz javakat Ukrajna rendelkezésére kell bocsátani, az illegális olajkereskedelemre használt orosz árnyékflotta hajóival szemben a Balti-tengeren határozottan fel kell lépni. A politikus emlékeztetett arra, hogy Európa gazdasági ereje Oroszország gazdasági erejének a hétszerese.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrán légvédelem ellátása nem jelenti-e Németország és társai belépését a háborúba, Kiesewetter emlékeztetett arra, hogy maguk az oroszok már évek óta azt állítják, hogy az egész nyugat ellen harcolnak, aminek látványos megnyilvánulásai az európai országok, benne a NATO-tagországok ellen folyó szabotázsakciók és cibertámadások, valamint a propagandában folytatott álhírek terjesztése az európai egység meggyöngítése érdekében, vagyis Európa már akarata ellenére így is háborús helyzetben van. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 