A magyar jezsuita jobban féli Orbánt, mint az istent

A jezsuita Koronkai Zoltán szerint az egyházak nem mondhatják el a véleményüket Magyarországon, mert akkor elzárná előlük Orbán a pénzcsapot. Az ember azt gondolná, hogy hívőnek, főleg egyházi személynek, a jóisten kegyeit kellene keresnie, nem Magyarország illiberális helytartójáét.

Az index.hu után szó szerint idézem Koronkait: „Talán mi, egyháziak is félelmet érzünk, hogy ha kimondanánk, amit látunk, és amit egymás között azért ki is mondunk, akkor lefagy majd az állami arcról a mosoly, és véletlenül pont a mi intézményünkhöz nem érkezik meg időben a felújításhoz szükséges pénz”.

Miért gondolhatná bárki is, hogy az Orbán irányította gépezet pont az egyházak esetében működne másképpen, mint ahogyan működik mindenütt az országban? Ki hiszi el, hogy nem zsarolásra alapozza felettük is a hatalmát? Hogy a papság, az egész magyar társadalomhoz hasonlóan, ne lenne kézben tartva, megvásárolva és megfélemlítve?

A magyar ember ma az állását, a karrierjét, a pénzét, a vállalkozását vagy csak a puszta létét, minimális egzisztenciáját félti a fideszes államától. A nagyobb halak az állami támogatás megvonásától, az adóhatóság bosszújától, az ingyen uniós pénzek elapadásától, a gyerekeik, a családtagjaik előtt megalkuvással kikövezett úton váratlan akadály felbukkanásától rettegnek.

Mindenki ötször meggondolja, hogy mikor, hol és mit mond, mit lájkol a facebookon, már amennyiben van vagyonkája, vezető pozíciója, állami apanázsa, állami megrendelése, esetleg titkos jövedelme, korrupciónak is nevezhető szívességei, amelyeket kapott vagy adott.

A magyar ember évszázadok óta ilyen: ne szólj szám, nem fáj fejem; széllel szemben nem lehet hugyozni, beszélni ezüst, hallgatni arany, járt utat a járatlanért el ne hagyj… és társaik.

Az azonban mégiscsak meglepetés lehetne sokaknak, de valójában miért is lenne az, hogy egyházi személyek is félnek a kedves vezetőtől, Orbán bosszújától, hogy pénzt, rangot, karriert vonhat meg tőlük is, pedig – ha jól tudom, de persze rosszul – az állam nálunk is szét volna választva az egyháztól.

A politikának nevezett magyar látványpékségben jelenleg éppen az orvosokat és a pedagógusokat tanítják meg úgy táncolni, ahogyan a hatalom fütyül. Az ország nagy része már beállt a karba, és jól felfogott érdekből, vagy mert úgy látja, semmi értelme az ellenállásnak, ropja a medvetáncot Orbán láncán.

Magyarországon mindenki úgy ugrál és addig, ahogy Orbán Viktor akarja, vagy megengedi. A talpalávalót a közmédiának vagy – még nevetségesebben – a független sajtónak nevezett alávaló Fidesz propaganda-zenekar szolgáltatja. Ott is mindenki pénzért, az állását féltve csinál ürüléket a szájából és nyomorítja puhára a gerincét.

Íme, most itt az újabb bizonyíték a jezsuita szájából is, hogy semmi sem szent ebben az országban. Hogy mekkora nagy szemfényvesztés az úgynevezett keresztény Magyarország. Mennyire más a puszta valóság attól a hazugságfolyamtól, ami Orbán mocskos szájából folyik.

És most ide jön a pápa, aki korábban nem annyira akart idejönni, de van az a pénz, amiért még a magyar katolikus egyház is szépnek látszik, amiért isten földi helytartója azt tudja mondani – idézem –, hogy Magyarországot szentek lakják, igaz – ezt már én mondom –, mindnek maga felé hajlik a keze, ahogyan a mondás a szentekről tartja.

Ide jön a Vatikánból a pápa, hogy áldását adja a történelem egyik leghazugabb, mert magát kereszténynek nevező magyar kormányára, az egyik legerkölcstelenebb magyar politikusra és tolvaj, hazaáruló bandájára. Szép tőle. Megteheti, meg is teszi. Jó pénzért, amit a Vatikán zsebel be az ígéretért, hogy S. Em. R. Dr. Erdő Péterből pápát csinálnak.

Ferenc pápa ma persze azzal vigasztalhatja magát, hogy a túlvilágon Szent Péter oldalán üldögélő egykori pápák közül az vesse rá az első követ, aki földi halandóként nem tette meg ugyanezt egykoron. Nem egyszer, de számtalanszor. Mindig ugyanazért. Pénzért és az egyház befolyásának növelése érdekében.

A jóistennek mindehhez szava nincs. Jézus látja eszméje arculcsapását, ezért orcája másik felét fordítja az egyháza felé, amely él a lehetőséggel. Újra és újra meghajol Mammon és az aktuális világi hatalom előtt, hogy aztán ezredszer is meggyónja számos bűneiből a legnagyobbat, Jézusnak bűnszövetkezetben, üzletszerűen és aljas indokból elkövetett megcsalását. x

Zsebesi Zsolt